A numerikus gondolkodási teszt a jelölt számszerű/ numerikus adatok kezelésének és értelmezésének képességét vizsgálja. A tesztek célja a problémamegoldó képesség mérése, gyakran olyan típusú elemzést utánozva, amelyet a jelölt jövőbeli munkakörében kell majd elvégezni pl. egy vállalat két különböző részlegének az összehasonlítása termelékenység szempontjából.
A szövegértési képességet vizsgáló teszt az írásbeli szövegek megértésének és feldolgozásának a képességét vizsgálja. Egyes jelöltek egy-egy állítás olvasásakor elhamarkodottan következtetnek vagy félreértelmezik az információkat - ezt a teszt ennek a képességnek a kiderítésére szolgál.
A logikai problémamegoldó képesség felmérésére induktív gondolkodási tesztet használunk. Például absztrakt alakzatok és vonalak sorozataiban megtalálható rendszer felismerésén keresztül tesztelünk. Gyakran a numerikus és szövegértési képességet vizsgáló tesztek mellett használjuk őket egy csomagban és különösen a műszaki, mérnöki vagy IT pozíciók esetén elengedhetetlenek
A jelöltek logikus gondolkodásának és komplex problémamegoldó képességének felmérésére használjuk. A magas szintű problémamegoldó képességet és logikus gondolkodást igénylő munkakörökre, például a vezetési tanácsadás, a mérnöki és a pénzügyi területre pályázó jelöltek valószínűleg találkoznak majd diagrammatikus gondolkodási teszttel.
A diagrammatikus gondolkodási tesztek elsősorban a jelölt logikai képességeit mérik, de más tényezőket is értékelnek. A diagrammatikus gondolkodási tesztek során értékelt készségek és képességek a következők:
Elemzői képesség / Döntéshozatal / Logikai és absztrakt gondolkodás / Kritikai gondolkodás / Problémamegoldó képesség
A logikai gondolkodás teszt a jelölt problémamegoldó képességének mérésére szolgál. A leggyakrabban használt logikai készségtesztek az alábbi logikai képességeket mérik:
Induktív gondolkodás / Deduktív gondolkodás / Absztrakt gondolkodás / Diagrammatikus gondolkodás / Kritikai gondolkodás
A helyzetértékelési teszt egy olyan teszt, amit arra használnak, hogy felmérjék valakinek a döntéshozatali és ítélőképességét. A jelöltnek egy-egy a munkahelyen konkrétan előforduló helyzetet mutatunk be és számos lehetséges cselekvéses megoldást / válaszlehetőséget adunk meg számára. A jelöltnek ki kell választania a legvalószínűbb és a legkevésbé valószínű választ, amennyiben ezzel a helyzettel szembesülne. Gyakorlatilag nincsenek helyes vagy helytelen válaszok - a munkáltatónak azonban természetesen lesznek preferált válaszai. A tesztek mindig feleletválasztósak; a felsorolt lehetőségeken kívül más válasz nem megengedett. A helyzetek (vagy forgatókönyvek) mindig a munka egy valós aspektusát tükrözik. A helyzetértékelési tesztek alapvetően a jelöltek viselkedését és hozzáállását, attitűdjét és kulturális illeszkedését mérik a munkával kapcsolatos forgatókönyveken keresztül.
A szociális kompetencia teszt a jelöltek emberekkel való kapcsolattartási képességeit, beleértve a kommunikációt, empátiát és az interperszonális érzékenységet méri. A teszt segít felmérni, hogy a jelölt mennyire képes hatékonyan együttműködni másokkal, konfliktusokat kezelni és kapcsolatokat építeni, ami különösen fontos ügyfélkezelési, csapatmunkát igénylő vagy vezetői szerepekben.
A kooperációs készséget mérő teszt azt vizsgálja, mennyire képes a jelölt közös célok érdekében együttműködni másokkal. A teszt feltárja a kommunikáció, bizalom és csapatmunkára való nyitottság szintjét, amely elengedhetetlen a hatékony csapatmunkához és a szervezeti kultúrába való beilleszkedéshez.
A vezetői kompetenciateszt azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire rendelkezik a hatékony vezetéshez szükséges kulcsfontosságú képességekkel, mint például a stratégiai gondolkodás, a döntéshozatal, az inspiráció, vezetői problémamegoldás és az emberek fejlesztése. A teszt célja, hogy azonosítsa a potenciális vezetők készségeit és azt, hogy hogyan alkalmaznák ezeket különböző helyzetekben.
Az érzelmi intelligenciát mérő teszt felméri a jelölt azon képességeit, hogy felismerje, megértse és kezelje saját és mások érzelmeit. Ez különösen fontos a magas szintű interakciót igénylő szerepekben, ahol a kommunikáció és empátia szerepe kiemelt, valamint hozzájárul a konfliktuskezeléshez és a csapatmunka minőségéhez.
A reziliencia teszt a jelölt stressztűrő képességét, rugalmasságát méri, és a kihívásokra való jellemző reakciót azonosítja. A teszt célja annak megállapítása, hogy a jelölt mennyire képes alkalmazkodni a változó környezethez, és hogyan birkózik meg a nyomással, mennyire képes kijelölni, kommunikálni és képviselni határait.
A humán kockázat mérés célja a potenciálisan kockázatos viselkedésformák és attitűdök azonosítása, amelyek befolyásolhatják a munkahelyi teljesítményt vagy a szervezeti biztonságot. A teszt különböző helyzetekben vizsgálja a jelölt döntéshozatali képességeit, megbízhatóságát és integritását, hogy előre jelezze a kockázatos viselkedési mintákat. Nagy felelősséggel járó vezetői vagy erős integritást és kongruenciát igénylő pozíciók esetén elengedhetetlen mérési terület.
